Fejlesztő játékok kisgyermekkorban – mit válassz, és miért?

Az első évek meghatározzák mindazt, ami utánuk jön: hogyan gondolkodik a gyermek, hogyan jön ki másokkal, és hogyan kezeli a frusztrációt. Mindez nagyrészt játékon keresztül zajlik, ezért az, hogy mi kerül a csoportszobába, pedagógiai kérdés, nem beszerzési.

Nem az a „fejlesztő játék”, amelynek a dobozán ez áll, hanem az, amely megoldandó feladatot ad a gyermeknek, teret hagy arra, hogy többféleképpen oldja meg, és okot ad arra, hogy a következő héten is visszatérjen hozzá.

Mit épít valójában a korai nevelés?

Gondolkodás

Válogatás, párosítás, számolás, egy minta észrevétele – a legkorábbi gondolkodási munka fizikai. A gyerekek úgy jutnak el az elvont fogalmakig, hogy előbb konkrét tárgyakat vesznek a kezükbe, és az, hogy milyen minőségűek ezek a tárgyak, befolyásolja, milyen gyorsan érnek oda.

Szociális készségek

Egy gyerekekkel teli terem állandó egyezkedés: ki kezd, ki következik, mik ma a szabályok. A megosztást és az együttműködést ebben a súrlódásban tanulják meg, nem egy megosztásról szóló kiselőadásból.

Érzelmi fejlődés

A játékban találkozik a gyermek a kezelhető frusztrációval – ledől a torony, nem illik a darab, valaki más ért oda előbb –, és megtanulja, hogy ez az érzés elmúlik. Ezt nehéz szándékosan megrendezni, de könnyű megteremteni, ha valóban kihívást jelentő feladatot adunk a gyerekeknek.

Hogyan segítik a játékok a tanulást?

Kognitív készségek. A jó játék kérdést tesz fel. Mi hová illik, mi marad állva, mi történik ezután. A gyerekek próbálgatással válaszolnak, és az így talált válaszok megmaradnak.

Mozgáskészségek. Megfogás, egymásra rakás, egyensúlyozás, hordás – finommotorika az apró elemekhez, nagymotorika a nagyokhoz. Mindkettő fontos, és egy csoportszobában általában az elsőből van bőven, a másodikból túl kevés.

Problémamegoldás. A mechanizmus a próbálkozás és a hibázás. Az a gyerek, aki túl magas tornyot épít, és nézi, ahogy ledől, olyat tanult meg az egyensúlyról, amit semmilyen magyarázat nem ad át.

Kategóriák, amelyek megérdemlik a helyüket

Építőkockák és építőkészletek

Egyszerűnek látszanak, mégis többet nyújtanak, mint bármi más a teremben.

• Térlátás. A kockákkal a gyerek megismeri a méreteket, a formákat és a térbeli viszonyokat – ez a későbbi matematikai gondolkodás alapja.
• Mozgáskészségek. A megfogás, az egymásra rakás és az egyensúlyozás koordinációt és pontosságot kíván – ugyanolyat, amilyenre később az íráshoz lesz szükség.
• Problémamegoldás. Ok és okozat, egyensúly, stabilitás – kipróbálva tanulják meg, akár úgy is, hogy szándékosan ledöntik a tornyot.
• Képzelet. A kockákból nemcsak tornyok lesznek. Lehetnek várak, hajók, egész városok, a történetet pedig a gyerek teszi hozzá.

Fejlesztő kirakósok és játékok

• Gondolkodás. A minták, színek és formák felismerése edzi a memóriát és az információfeldolgozást.
• Figyelem. Egy kirakós befejezéséhez ki kell tartani egy dolog mellett – ezt a képességet az iskola elvárja, de ritkán tanítja.
• Szociális készségek. A többszemélyes játékokból a gyerekek megtanulják kivárni a sorukat, és együtt dolgozni egy közös célért.
• Érzelmek. A győzelem önbizalmat ad; a vereség méltó elviselése nehezebb, de hasznosabb lecke.

Kézműves anyagok

• Önkifejezés. A művészet módot ad a gyerekeknek arra, hogy kiadják magukból a gondolataikat és érzéseiket, ami az érzelmi fejlődés szempontjából fontos.
• Szem-kéz koordináció. Egy gyöngy felfűzése, vágás egy vonal mentén – precíziós munka kis adagokban.
• Leleményes gondolkodás. A korlátozott anyagkészlet találékonyságra kényszerít. A korlát itt a lényeg, nem hiányosság.

Nyolc szabály a választáshoz

1. A fejlettségi szinthez igazodj, ne a dobozon feltüntetett életkorhoz. Figyeld meg, mit gyakorol most éppen a gyermek.
2. Döntsd el, melyik készséget szeretnéd fejleszteni vele. Finommotorika, gondolkodás, együttműködés – az a játék, amelynek mindent kellene tudnia, általában semmit sem csinál jól.
3. Első a biztonság és a tartósság. Nem mérgező anyagok, a lelkes játékot is kibíró szerkezet, a legkisebbeknek semmi apró alkatrész.
4. Válassz nyitott végű játékokat. Kockák, rajzeszközök, bábok – bármi, ami nem írja elő, hogyan kell használni.
5. Keresd a sokoldalúságot. Egy jó készlet egy kétévesnek fejtörő, egy ötévesnek építési projekt. Nem pár hónapig, hanem évekig marad a csoportszobában.
6. Gondoskodj az önálló és a közös játékról is. Az egyik a koncentrációt, a másik az együttműködést építi. Egy csoportszobának mindkettőre szüksége van.
7. Minőség a mennyiség helyett. Kevesebb, jól megválasztott dolog többet ér egy teli polcnál. A túl nagy választék inkább nyomasztó, mint gazdagító.
8. Gondold végig, kinek kell elpakolnia. Az a készlet, amelynek elpakolása húsz percig tart, csendben kikopik a használatból.

Hol jönnek képbe a puha kockák?

A nagy, puha kockák egyszerre több szabálynak is megfelelnek: nyitott végűek, különböző életkorban is sokoldalúak, már a felépítésüknél fogva biztonságosak, és gyorsan el lehet pakolni őket, mert egymásra rakhatók. Egy olyan teremben, ahol minden négyzetméterért verseny folyik, egyetlen készlet, amelyből fal, alagút, lépcső és csendes sarok is lesz, többet ér négy olyan eszköznél, amelyek csak egy-egy dologra jók.

Nézd meg a készleteket, vagy nézz körül, mit építenek belőlük más csoportszobákban.

Röviden

A fejlesztő játékok azért fontosak a korai nevelésben, mert ezek azok az eszközök, amelyekkel a gyerekek elérik azokat a fejlődési mérföldköveket, amelyeken minden más múlik. A kiválasztás elve elég egyszerű ahhoz, hogy egy katalógus előtt állva is fejben tartsd: kevesebb dolog, nyitottabb játékok, és mindegyik egy olyan készséghez választva, amelyet meg tudsz nevezni.